A vészvilágítási rendszer olyan tartalék világítási rendszer, amely áramkimaradás vagy más vészhelyzet esetén világítást biztosít. Általában olyan épületekben használják, mint a kórházak, iskolák, irodaházak és nyilvános terek, hogy a lakók biztonságosan elhagyhassák az épületet, vagy folytathassák az alapvető feladatokat áramkimaradás esetén.

Tervezésük

A vészvilágítási rendszereket úgy tervezték, hogy az elsődleges áramforrás kiesése után meghatározott ideig, általában körülbelül 90 percig elegendő megvilágítást biztosítsanak. Ezek általában elemmel működő világítótestekből állnak, amelyek egy központi vezérlőpanelhez vannak csatlakoztatva, amely felügyeli a rendszert, és szükség esetén elindítja a vészvilágítást.

Összeállításuk

A vészvilágítási rendszer többféle lámpatestet tartalmazhat, például kijárati jelzőtáblákat, lépcsőházi világítást és az épületben stratégiailag elhelyezett vészvilágítási lámpatesteket. A világítótesteket úgy lehet kialakítani, hogy különböző szintű megvilágítást biztosítsanak, például alacsony szintű világítást a lépcsőházakban és folyosókon való navigáláshoz, és magasabb szintű világítást a vészkijáratokhoz.

Előírások és szabványok

A vészvilágítási rendszerekre különböző előírások és szabványok vonatkoznak, többek között a Nemzeti Tűzvédelmi Szövetség (NFPA), a Nemzetközi Építési Szabályzat (IBC) és a helyi építési szabályzatok által meghatározottak. A vészvilágítási rendszer rendszeres tesztelése és karbantartása szükséges annak biztosításához, hogy vészhelyzetben megfelelően működjön.

Biztonsági felkészültség

Összességében a vészvilágítási rendszerek használata az épületek biztonságának és a vészhelyzetekre való felkészültségnek fontos szempontja, és népszerűségük valószínűleg tovább fog nőni, mivel az építési szabályzatok és előírások továbbra is hangsúlyozzák a vészvilágítás szükségességét a középületekben és a kereskedelmi épületekben.